|
|
Kategória: További fogyókúrás cikkek Mitől lehet evéskényszerünk?A túlsúly és az evéskényszer olyan jelenségek, amelyek megkeserítik életünket. Gyakran hallunk olyan epés kijelentéseket, hogy én már egy pohár víztől is hízok.Az evéskényszer betegség, és mint minden betegség mögött pszichés, lelki ok húzódik meg. Valahol megzavartuk a saját harmóniánkat és meg kell keresnünk hol. Próbáljuk meg együtt! Ha az akaratunk (akarásunk) nincs tekintettel arra, hogy az egybevág-e a saját harmóniánkkal vagy a természettel, szétroncsolja a plexus solaris nevű energiacsatornát (a keleti terminológiában ezt nevezik a harmadik csakrának). Éppen ez az energiacsatorna a „felelős“ a jelenért, azért, hogyan élünk most, mit cselekszünk a jelen pillanatban. Ha a félelmeink alapján vagy a helytelen akarat miatt megrongálódik a harmadik csakra, akkor mintegy utat nyit a destrukciós erőknek, amelyek aztán megtámadják azokat a szerveket, amelyek ezen a területen helyezkednek el – a gyomrot, a nyálkahártyát, a hasnyálmirigyet, epét és májat. Mivel destruktív vibrációkról van szó, a test energiát veszít, de ezt nem is tudatosítjuk. Ezt csak a tudatalattink érzékeli, amely aztán a tudatunkat arra ösztönzi, hogy gyorsan töltse fel a test energiatartalékát: a leghelytelenebb módszerekkel – édesség- és alkoholfogyasztással, különböző serkentőszerekkel stb. Mindez ahhoz vezet, hogy károsodik az említett szervek valamelyike, mégpedig az, amelyik az örökletesen gyengébb szerv. Van akinek epekövei keletkeznek, mások májpanaszokkal küszködnek, akinek a hasnyálmirigye gyengül, az hízásnak indul, ha a nyálkahártyát éri negatív hatás, akkor problémák lesznek a vérrel, immunrendszerrel stb. Van megoldás! Mégpedig a belső harmónia keresése azáltal, hogy odafigyelünk, milyen is a mi életutunk, mihez van tehetségünk, milyen munkához, milyen tevékenységhez, mi az amihez vonzódunk. A partnerkapcsolatban ez azt jelenti, hogy ne akarjuk erőszakosan megváltoztatni a másikat, hanem mindig mondjuk meg, nyilvánítsuk ki, mi az amivel nem értünk egyet! S ha nem jár sikerrel a próbálkozásunk, fogadjuk el a másik embert olyannak amilyen! (Természetesen, ha erőszakos, már-már pszichopata a viselkedése, bántalmaz bennünket, akkor nem kell tovább élnünk vele, hiszen ez már a kárunkra van, ebbe is belebetegedhetünk - a szerk. megjegyzése) A családi kapcsolatokban is ez érvényes: a szüleinkkel, gyermekeinkkel, testvéreinkkel szemben is -- fogadjuk el őket. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy minden ember más és más, és igyekezzünk mindenkiben a jót keresni, ne a rosszat! Másik segítőnk lehet mindaz, amit a világ filozófiái jónak tartanak. Tennünk kell a romboló, a gonosz erők ellen, mégpedig úgy, hogy semlegesítjük, kiiktatjuk a pozitív, alkotó erőkkel, a jóság erejével – szeretettel, megbocsátással, segítéssel, jótételekkel stb. (Meg kell azonban említenünk, hogy a világ filozófiáiban a jóság atribútumai azonosak, de a szexualitással kapcsolatban különböznek. Éppen ezért ezen a területen nem kell görcsösen ragaszkodnunk a hagyományokhoz – tehát semmiképp sem vezet jóra az „én házastársam vagy, azt kell tenned, amit én mondok“ típusú párkapcsolat.) És végül még annyit, hogy az öröm is pozitív vibráció, gyógyító hatású, ezért hasznos, ha minden reggel ébredéskor arra gondolunk, hogy minek fogunk örülni napközben, és este azzal a gondolattal térünk nyugovóra, mi szépet éltünk át napközben. Szerző: Vámošová Nataša Megjelent partneroldalunk, a Netbarátnő hozzájárulásával. Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!
| ||||||||||||||