Fokozatosság vagy drasztikus életmódváltás?

A téma szempontjából mindegy, hogy milyen elveken alapul az áhított életmód, amiben élni szeretnénk; a kérdés, ami engem érdekel inkább az, hogyan tudjuk stabilan, kiegyensúlyozottan, önmagunkkal harmóniában elkezdeni és követni új életmódunkat, illetve az, hogy lépcsôzetesen vagy egy hirtelen ugrással kell-e rálépnünk erre az útra, úgy, hogy ott is tudjunk maradni.

Ez a kérdés nem vetôdött volna fel bennem, ha nem lenne annyi elhatározás, amit követ a nagyon lelkes tett, de aztán mégis meghiúsul az eredeti terv.
Miért? Nem volt jó a kitûzött cél? Nem volt reális az elvárás? Nem volt ránk szabva maga az út, amit be kell járni? Túl gyorsan akartunk túl nagy eredményt? Gyengék vagyunk? Nem volt meg az elszántság? Nem volt meg a motiváció?
Eddig nekem is ezek a kérdések vetôdtek csak fel, de most kiegészült egy újabbal: errôl szólna ez a cikk.
Persze, biztosan sokan vannak, akik a fent írt sokszor megfogalmazott kérdések egyikén buknak el, nem elég elszántak, nem reális célokkal vágnak bele, nem akarnak következetes rendet tenni a táplálkozási szokásaikban, de szerintem a többség mégsem emiatt bukik el.
Nem gyengeség, nem következetlenség, hanem egyszerûen úgy akarjuk programozni magunkat, mint egy gépet. Hirtelen, nagy programváltásokkal.
Ez egy emberi testnél, léleknél és pszichénél nem biztos, hogy megy. Ha valamilyen extra motiváció törli a normál mûködést, és mindennél elôbbre helyez egy célt, akkor igen, de ez nagyon ritkán fordul elô az összes változtatni vágyó emberhez képest.
Szóval egyelôre csak egy kérdésig jutottam el:
szabad-e hirtelen változtatni egy életmódon, vagy lépcsôzetesen, mindig egy-egy új szabályt vagy elvet hozzátéve kell-e egyre egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá, igény szerint diétássá (CH- vagy éppen kalóriaszegényebbé) tenni étkezéseinket és életmódunkat.
Ezt a sportban sokkal egyértelmûbben és magától értetôdôbben kijelentjük.
De a táplálkozásban/diétában nem! Ott egybôl be kell tartani a szabályt:
CH mentesség vagy 1200 kcal vagy vacsora kihagyása vagy ételfajták szétválasztása vagy és sorolhatnám... Bármelyik elvet is szeretnénk követni, kérdés: nem lenne könnyebb néhány lépcsôt beiktatni, hogy eljussunk arra a szintre, amikor már jólesôen, megszokottan tudjuk az adott szabályt/elvet 100% hibamentességgel betartani?
Ehhez a kérdéshez sok impulzus vezetett el: egy-egy jó hoxa-cikk, egy-egy jó hoxa-fórumtéma, egy-egy jól gondolkodó hoxa-tag, de még egy régebbi megfigyelésem is:
Azok az emberek, akik pl. nagyon következetesen betartanak bizonyos szabályt, pl. keveset (fél adagot) esznek vagy nem vacsoráznak, azok mind-mind fokozatosan jutottak el erre a szintre. Láttam, tapasztaltam, hogy valahogyan egyszer csak (talán elhatározás) egy kicsit kevesebbet ettek, egy kicsit korábban vacsoráztak, egy kicsit kevesebbet vacsoráztak, aztán az idô és az elkezdett szoktatás során eljutottak egy olyan szokásszintre, amit sokan egybôl akarnak véghezvinni, de (erre is túl sok példát látok, így merek ilyet állítani, hogy) nem sok sikerrel. Feladják, mert nem bírják, de a változtatás igénye ott marad, ezért újrakezdik.
Nem lehet, hogy csak a fokozatosság elvével kellene kiegészíteni?
Kérdéssel fejezem be, hátha jönnek rá hozzászólások.

(A cikket beküldte: 49,5)

Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!

Étkezési zavarok
Ez a cikk az étkezési zavarok okairól, kezelési módjairól és érdekességekrôl szól. Manapság sok problémát okoz a falánksági... (tovább)

Atkins diéta - az 1. fázis szabályai
Az Atkins táplálkozási szemlélet ezen fázisát precízen követni kell a siker eléréséhez. Ha nem megfelelõen csinálod,... (tovább)

FIGYELEM!
Egy nagyon rövid kérdőív kitöltésével LCD televíziót vagy vásárlási utalványokat nyerhetsz!
Ha időben jelentkezel a játékra, nyerési esélyed többszörös lesz!
Kattints a képre, és regisztrálj, hogy nyerhess!