Kategória: Sikeres fogyózókAmikor elég egy rossz megjegyzés az elhatározáshoz...
Véleményem szerint alig van olyan nônemû lény ezen a bolygón, aki ne szeretett volna életében legalább egyszer lefogyni... Én is e nôk közé tartozom. Bár nem igazán voltam hízékony alkat, mégis felszedtem jó pár kilót. Utána természetesen jött az elhatározás, hogy visszanyerjem régi, számomra ideális alakomat.Minden szép és jó volt. Több, mint 3 éve találkoztam életem nagy szerelmével, aki azóta is a párom. Sokszor hagyta el életem értelmének száját, hogy ugyan már, miért is vagyok én olyan sovány. Ekkor 52 kg voltam a 173 cm-es (mondhatni modelles) magasságomhoz.És akkor jöttek a vacsikák. "Ugyan, szívem, gyere már ki, csinálok finom tojásrántottát, amolyan magam-félét, biztos ízleni fog". Na hát, mondanom sem kell, nagyon ízlett. Sok szalonnával, hagymával, sajttal és füstölt kolbásszal. Szóval beköszöntött az életemben az a korszak, hogy minden este jókat vacsoráztam imádott párommal. Emellett persze mozgás az nuku volt. De tulajdonképpen engem csak az érdekelt, hogy Neki tetszek, sôt, ô biztosított róla, hogy így sokkal nôiesebb vagyok. Nos, két évre rá egy pékségben kaptam nyári munkát, szóval mondanom sem kell, hogy azalatt a két hónap alatt mi volt a reggelim, az ebédem és a vacsorám. Péksütik tömkelege. De még akkor sem érdekelt, hogy vajon hány kg lehetek. Mígnem Erdélyben sátoroztunk a barátainkkal a nyáron. Egyik kedves - természetesen férfi ismerôsöm - megjegyezte, hogy : "HŰHA, jól megasszonyosodtál te drága". Na, akkor sírni tudtam volna. Hazatértünkkor ráálltam a mérlegre. 64 kg-ot mutatott. Tudom, hogy azt gondoljátok, ez egyáltalán nem sok, mert magas is vagyok, de higgyétek el, elég borzasztóan festettem, fôleg bikiniben. De a fogyókúrát igazából 2007. február elején kezdtem el. Kiiktattam minden pékárut (értem ezalatt zsömlét, kenyeret, sütiket) illetve tésztaféléket, a végén pedig már a rizst is. Szóval mindent ettem, de köretként csak és kizárólag zöldségeket és savanyúságokat fogyasztottam. Továbbá természetesen cukor helyett édesítôt illetve mézet használtam. Valamint megittam (még most is megiszok) napi 3 liter ásványvizet. Az édességekrôl nem mondok le, hetente egyszer, vagy maximum kétszer hódoltam kedvenc édességemnek, a gumicukornak. 2007. májusra lefogytam 12 kg-ot, és visszakaptam régi, álomsúlyomat. Kérlek titeket ne kezdjen el senki papolni nekem a BMI-rôl, mert én is tisztában vagyok vele, hogy a BMI szerint a súlyom a magasságomhoz képest alacsony, de higgyétek el, nem vagyok csont és bôr. Szívesen mutatok képeket a kétkedôknek. Egy szó mint száz, most érzem magam igazán jól. Minden nap tornázok, van egy szobabiciklim és egy taposógépem is, ezeket cserélgetem napról napra, továbbá hasizomerôsítô-gyakorlatokat végzek. Azért írtam ezt a cikket, hogy leírjam az én történetemet. Nekem az a véleményem, hogy nem kell feltétlenül divatdiétákat követni, szerintem az ember próbálja kidolgozni a saját módszerét, ami neki teljesen megfelel. Egyébként mostanában már sokkal engedékenyebb vagyok magammal, már eszek teljes kiörlésû lisztbôl készült pékárukat, illetve durum tésztát is. A súlyom mégsem gyarapodott immáron több mint 8 hónapja. Mindenkit arra bíztatok, ne adja fel, mindenkinek sikerülhet, és tulajdonképpen nem is tudom leírni azt az érzést, amikor például egy strandon végigsétálok bikiben, és elismerô pillantásokat látok a férfiak, és bármennyire meglepô, még a nôk felôl is. Szóval kitartást kívánok mindenkinek! (A cikket beküldte: Regina Moore) Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!
|
![]() |